I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§.
1.1. A Fogyatékosok Országos Diák-és Szabadidősport Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) a sportról szóló 2004. évi I. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) alapján létrehozott és működő jogi személy, amely a Magyar Köztársaság területén a fogyatékos emberek sporttevékenységét összehangoló, a fogyatékosok diák- és szabadidősportját irányító, koordináló közhasznú szervezetként tevékenykedő társadalmi szervezet.
1.2. A Szövetség önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal, önálló költségvetéssel és képviselettel rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.
1.3. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, anyagi támogatást azoknak nem nyújt, illetve azoktól nem fogad el, valamint országgyűlési képviselői, megyei és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít és más által jelölt személyt sem támogat.
1.4. A Szövetség működése nyilvános. A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a kötelező adatszolgáltatásokon felül tagjai által, a székhelyén illetve az Irodájában kifüggesztve és az országos sajtónak eljuttatva, minden évben nyilvánosságra hozza. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a külső szervek számára az adatszolgáltatást.
1.5. A jelen Alapszabály a meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
2.§
2.1. A Szövetség neve: Fogyatékosok Országos Diák-és Szabadidősport Szövetsége
2.2. Rövidítve:
2.3. A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei u. 1-3.
2.4. A Szövetség pecsétje: Kör alakú pecsétben, körben Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége felirat, középen
2.5. A Szövetség alapítási éve: 2008
2.6. A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság egész területe
2.7. A Szövetség önálló jogi személy, képviseletére az Elnök jogosult.
II. A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE
3.§
3.1. A Szövetség nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi.
3.2. A Szövetség működése felett az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Főügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.
3.3 A Szövetség pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szerve, míg a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el.
3.4. A Szövetség által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
III. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
A Szövetség célja
4.§.
4.1. A fogyatékos tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének elősegítése érdekében a rendszeres testedzés, sportolás megkedveltetése, a rendszeresen sportoló tanulók számának növekedése, a versenysport utánpótlás bázisának szélesítése, valamint a tagok hazai és nemzetközi képviselete, érdekképviselete és érdekvédelme.
4.2. A fogyatékossággal élő lakosság szabadidős sporttevékenységének népszerűsítése, szervezése, lebonyolítása.
4.3. Sportszakember-képzés (testnevelő-, edző-, játékvezető-, versenybíró-képzés, továbbképzés) támogatása, szervezése, lebonyolítása.
4.4. A sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése, a tagszervezetekkel együtt a versenyrendszerek szervezése, lebonyolítása.
5.§.
5.1. A Szövetség kéri közhasznú szervezetként történő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c.) pontjában megjelölt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
§ 1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység.
§ 4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
§ 11. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
§ 14. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
5.2. A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból a Szövetség tagságán kívül más is részesülhet, amennyiben tevékenysége a Szövetség céljainak elérését szolgálja.
5.3. A Szövetség közhasznú funkcióit úgy is gyakorolja, hogy alábbi szolgáltatásait a szövetségi tagságtól függetlenül és korlátozásoktól mentesen az érdeklődők számára nyílttá és hozzáférhetővé teszi: egyesületi tanácskozások, tapasztalatcserék, pályázatok, versenyek szervezése, állásfoglalások, ajánlások, érdekérvényesítési tevékenység eredményei útján.
A Szövetség feladatai
6.§.
6.1. A Szövetség feladatai különösen:
a) a fogyatékosok diáksportjának foglalkoztatási- és versenyrendszerének kialakítása, működtetése és fejlesztése;
b) koordinálja és szervezi tagjainak tevékenységét; sportszakmai, gazdasági és más szolgáltatásokat nyújt tagszervezeteinek;
c) sporttalálkozók, versenyek szervezése, koordinálása, lebonyolítása;
d) a nemzetközi sportkapcsolatok ápolása és fejlesztése;
e) a diákok öntevékenységének fejlesztése;
f) a fogyatékossággal élő tanulóifjúság sportjáért, testi neveléséért felelős állami- és társadalmi szervekkel való együttműködés;
g) a diák- és szabadidősport támogatásának ösztönzése, összehangolása és célirányos hasznosítása;
h) a feladatok megvalósítása érdekében gazdálkodás a Szövetség vagyonával és szükség szerint vállalkozási tevékenység folytatása;
i) véleménynyilvánítás a fogyatékosok sportját érintő szakmai kérdésekben, a sporttal kapcsolatos jogszabályok tervezetének véleményezése.
6.2. A Szövetség fenti feladatai végzése során a sportról szóló 2004. évi I. törvény 30. §. (1)-(4) bekezdése, valamint 55. §. (3) c.) d). f.) pontjával összhangban a helyi önkormányzati feladatokból közfeladatot vállal, így különösen
a) szervezi és segíti a területi versenyek kialakítását és működtetését diáksport rendezvények szervezésével;
b) együttműködik a szövetségek területi szerveivel, különösen az éves verseny-, illetve szabadidősport naptár összeállításában;
c) együttműködik az illetékességi területén működő testneveléssel és sporttal foglalkozó állami-, önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, nevelési-oktatási intézményekkel;
d) közreműködik a fogyatékosok diák- és felnőtt szabadidősport-, valamint a természetjáró eseményeinek lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;
e) elősegíti az iskolán, munkahelyen kívüli önszerveződő sporttevékenység feltételeinek megteremtését;
f) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását;
g) közreműködik és adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban;
h) megismerteti, népszerűsíti a fogyatékos emberek sportját, közreműködik a fogyatékosok sportjához kapcsolódó reklám- és propaganda tevékenységben.
IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
A Szövetség tagjai
7. §.
7.1. A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan, a fogyatékos sportolók érdekében működő, jogi személyiséggel rendelkező, sportfeladatot ellátó országos vagy megyei sportszervezet, amelynek az alapító okirat szerinti tevékenységi köre kötődik a sporttevékenységhez, a fogyatékosok diák- és szabadidősportjához.
7.2. A 7.1. pontban felsorolt szervezetek taggá válásához szükséges, hogy jelen Alapszabályt elfogadják, a Szövetség határozatait magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, valamint vagy részt vegyenek az alapító közgyűlésen (alapítók), vagy belépési szándékukról írásban olyan nyilatkozatot tegyenek, amit az Elnökség elfogad, továbbá a Szövetséget tevékenységükkel támogassák és a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizessék.
7.3. A rendes tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. A képviselőket a tagszervezetek saját szabályzatuk szerint delegálják.
7.4. Jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán a Szövetség rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó eltérések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag” kifejezést.
8.§.
8.1. A Szövetség pártoló tagjai lehetnek mindazon nagykorú magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, akik, illetve amelyek pártoló tagként történő felvételüket kérik, és vállalják a Szövetség tevékenységének erkölcsi és anyagi támogatását.
8.2. A kérelmező pártoló taggá való felvételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz, határozata ellen a Küldöttgyűléshez lehet fellebbezni.
8.3. A pártoló tag tagsági viszonya az írásban közölt kilépéssel szűnik meg.
A tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése
9.§.
9.1. A Szövetségbe való belépés, illetve az onnan való kilépés önkéntes.
9.2. A szövetségi tagság az alakuló Küldöttgyűlésen való részvétellel, illetve felvétellel keletkezik és kilépéssel vagy kizárással szűnik meg.
9.3. A tagfelvételi kérelmet a Szövetség Elnökségéhez kell benyújtani, aki a kérelmező rendes taggá történő választásáról első fokon – a kérelmező szervezet belépési nyilatkozatának, az alakuló közgyűlése jegyzőkönyvének, az alapszabályának vagy alapító okiratának, illetve az illetékes bíróság nyilvántartásának figyelembevételével – egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
9.4. A felvételt megtagadó határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szövetség Küldöttgyűléséhez lehet fellebbezni. A Küldöttgyűlés a fellebbezést a következő ülésén tárgyalni köteles.
9.5. A Szövetség tagjairól a Szövetség Irodája nyilvántartást vezet.
10.§
10.1. A tagság megszűnik:
a) kilépéssel;
b) kizárással;
c) a tagszervezet jogutód nélkül történő megszűnésével;
d) a Szövetségnek a 29.1. pontban szabályozott megszűnése esetén.
10.2. A tagsági viszony a Szövetség Elnökségéhez intézett írásbeli közléssel bármikor megszüntethető. A tagsági viszony a kilépési szándékot tartalmazó nyilatkozat Elnökséghez való megérkezésekor szűnik meg. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei – beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is – alól, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye.
10.3. Az Elnökség a Szövetség tagjai sorából – a jelenlévők 2/3-os többségének szavazatával – kizárhatja azt a tagot,
a) akinek tevékenysége az Alapszabályba ütközik;
b) akinek a tevékenysége ellentétes a Szövetség céljaival;
c) ha a tag – neki felróható módon – a Szövetség érdekét egyéb módon súlyosan sértő vagy veszélyeztető, etikátlan magatartást tanúsít;
d) a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek – az alapszabályban meghatározott időtartam alatt – felszólítás ellenére sem tesz eleget. A kizárásra különösen okot ad az az egyesületi tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének két évet meghaladóan – az Elnökség írásbeli felhívása ellenére – nem tesz eleget;
e) sérti a Szövetség jó hírnevét.
10.5. A tag kizárását bármelyik másik tag, illetőleg az Elnökség indítványozhatja. Az indítványt – a kizárásra okot adó körülmény ismertté válásától számított 30 napon belül – az Elnökség vizsgálja meg. Az Elnökség eljárása során tényszerűen megvizsgálja, hogy a kizárásra okot adó tények, körülmények fennállnak-e.
10.6. Az Elnökség a kizárásra vonatkozó indítványt tárgyaló elnökségi ülés helyéről és időpontjáról köteles az érintett tagot – az ülés megtartását megelőző legalább 8 nappal írásban – értesíteni, tájékoztatni a kizárásra okot adó tényekről, körülményekről. Az ülésen az Elnökség köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy az érintett tag a vele szemben felhozottakra észrevételeket tehessen, védekezését akár szóban, akár írásban előadhassa – az érintett tagot ez a jog, a kizárását másodfokon tárgyaló Küldöttgyűlésen is megilleti függetlenül attól, hogy az elnökségi ülésen élt-e e jogával vagy sem.
10.7. A kizárásról az Elnökség határozattal dönt, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A határozatnak a rendelkezésen túl tartalmaznia kell annak indokolását, illetőleg figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy az érintett tag a határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Küldöttgyűlés előtt élhet a jogorvoslat lehetőségével.
10.8. A Küldöttgyűlés a fellebbezést a következő ülésen köteles tárgyalni.
A tagok jogai, kötelezettségei
11.§.
11.1. A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.
11.2. A Szövetség rendes tagjának jogai:
a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;
b) képviselői útján részt vehet a Küldöttgyűlés munkájában, határozatainak meghozatalában;
c) képviselője útján jelöltállítási, szavazati és választási joggal rendelkezik, tagjai a Szövetség bármely tisztségére választhatóak;
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, illetve a Szövetséget érintő bármely kérdésben;
e) a tagnak joga van arra, hogy képviselője útján a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a Szövetséget érintő bármely kérdésről, az általa tapasztalt hibákat, hiányosságokat az érintettek tudomására hozza;
f) képviselője útján betekinthet a Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik;
g) részesülhet a Szövetség által biztosított támogatásban, kedvezményekben, igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait;
h) jogosult tájékozódni a Szövetség által kezelt anyagi javak elosztásáról, felosztásáról és hasznosításáról;
i) a Szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül az alapszabályban meghatározott jogorvoslati lehetőség kimerítését követően – a bíróság előtt megtámadhatja.
11.3. A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:
a) köteles képviselője útján rendszeresen részt venni a Küldöttgyűléseken, az Alapszabály rendelkezéseit, a Küldöttgyűlés, valamint az Elnökség határozatait betartani;
b) köteles eleget tenni az Alapszabályban, a küldöttgyűlési és elnökségi határozatokban megjelölt kötelességeinek;
c) köteles a Küldöttgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat az előírt határidőn belül megfizetni, amelyet a Szövetségnek az országos, regionális, megyei/fővárosi sportfoglalkoztatási- és versenyrendszer finanszírozására, illetve a Szövetség működési költségeinek finanszírozására kell fordítani;
d) a Szövetség eredményes működését tevékenységével a tőle elvárható módon köteles segíteni, különös tekintettel a fogyatékosok hazai célkitűzéseinek megvalósítására;
e) a Szövetség vagyonának megőrzése, megóvása.
11.4. A Szövetség pártoló tagjának jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyűlésen; javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség működését érintő bármely kérdésben, de választási és választhatósági joggal nem rendelkezik;
b) igénybe veheti a Szövetség által nyújtott és belépéskor kötött együttműködési megállapodásban meghatározott szolgáltatásokat.
11.5. A Szövetség pártoló tagjának kötelezettségei:
a) köteles a Szövetség Alapszabályát, egyéb szabályzatait, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatokat betartani;
b) a Szövetség célkitűzéseit köteles mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatni.
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
12. §.
12.1. A Szövetség szervei:
a) Küldöttgyűlés;
b) Elnökség;
c) Felügyelő Bizottság.
VI. A SZÖVETSÉG KÜLDÖTTGYŰLÉSE
13.§
13.1. A Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttgyűlés, amely a tagszervezetek által delegált, képviseleti joggal felruházott küldöttek összessége. Minden tagnak egy küldöttje van.
13.2. A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
13.3. A Küldöttgyűlés időpontját a Szövetség Elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről, valamint a beterjesztett javaslatokról a Szövetség valamennyi tagját írásban – postai úton, vagy ha arra az érintett tag általános érvényű felhatalmazást adott, elektronikus úton – 15 nappal korábban értesítenie kell.
13.4. A Küldöttgyűlésen a tagszervezetek által delegált, szavazati joggal bíró küldöttek vesznek részt, de a Szövetség Elnöksége a részvételre jogosultakon kívül másokat is meghívhat.
13.5. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, azon a Szövetség tagjainak képviselőin kívül bármely érdeklődő személy hallgatóként – tanácskozási jog nélkül – részt vehet.
13.6. A Küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a Szövetség tagszervezeteinek delegált küldöttei.
13.7. A Küldöttgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazati joggal rendelkezik.
13.8. A szavazásra jogosult küldöttek nevét legkésőbb a Küldöttgyűlés előtt 10 nappal írásban kell bejelenteni az Elnökségnek. Az előzetesen bejelentett küldött váratlan akadályoztatása esetén azonban mód van a helyettesítésére, de a helyettesítő küldöttnek rendelkeznie kell az előzetesen bejelentett küldött meghatalmazásával, amelyet a helyszínen át kell adnia a Küldöttgyűlés levezető elnökének.
14. §.
14.1. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása;
c) a Szövetség más szervezetbe való belépésének, más szövetséggel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása;
d) az évi költségvetés meghatározása;
e) az Elnökség évi beszámolójának elfogadása;
f) a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának elfogadása;
g) a tagfelvétel, valamint a tagkizárás kérdésében hozott elnökségi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása;
h) a Szövetség Elnökének, Alelnökének, tagjainak és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása;
i) az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása;
j) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály, illetve az Alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe utal.
14.2. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlést új meghívóval 30 napon belül össze kell hívni. Mind az eredeti, mind az új meghívóban fel kell tüntetni, hogy a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlevők számától függetlenül határozatképes.
14.3. A Küldöttgyűlést a Szövetség Elnöke –, távolléte esetén pedig az Alelnökei, együttes távollétük esetén az Elnökség jelen lévő tagjai közül a legidősebb – vezeti.
14.4. Ha törvény, illetve a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, a Küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének „igen” szavazatával – vagyis egyszerű szótöbbséggel – hozza.
14.5. A határozathozatalnál minősített többségi (jelenlévők 2/3-a) „igen” szavazat szükséges a következő kérdésekben :
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) nemzetközi szervezetbe való belépés és abból történő kilépés elhatározása;
c) a Szövetség más szervezetbe való belépésének, más szövetséggel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása.
14.6. A Küldöttgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség Alapszabályának 14.1. g.) és h.) pontja esetében, illetve bármely más esetben , ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza.
14.7. Az alakuló ülés levezető elnöke személyének megválasztásáról az ülés megkezdésekor a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoznak.
14.8. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a szavazást meg kell ismételni, amennyiben a megismételt szavazás is sikertelen, úgy a kérdést elvetettnek kell tekinteni, de annak nincs akadálya, hogy egy későbbi Küldöttgyűlésen újra napirendre vegyék.
14.9. A Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b.) pontja), élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve társadalmi szervezet tagja által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
14.10. A Küldöttgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés Elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Küldöttgyűlés ülésének elején megválasztott személy hitelesíti.
14.11. A Küldöttgyűlés határozatait az érintettekkel 15 napon belül igazolható módon, írásban közölni kell. A Küldöttgyűlés Elnöke köteles a Küldöttgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Küldöttgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A Küldöttgyűlés határozatait a Szövetség honlapján hozzák nyilvánosságra.
14.12. A Szövetség működésének, tevékenységének, eseményeinek egyes fontosabb konkrétumairól, a Szövetség által nyújtható szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről és a Szövetség beszámolóit, a Szövetség a székhelyén és Irodájában lévő hirdetőtáblán – a közlemény legalább 15 napra történő kifüggesztésével – illetve a Szövetség honlapján tájékoztatja az érdeklődőket, a lehetséges érintetteket, illetőleg a Küldöttgyűlés – illetve Elnökség – a Szövetség által nyújtandó szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről, azok mértékéről és feltételeiről a hirdető táblán közleményt jelentet meg.
15. §.
15.1. A Küldöttgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Küldöttgyűlés elé.
15.2. A Szövetség rendes Küldöttgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:
a) a Szövetség tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló;
b) a Szövetség pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló;
c) a Felügyelő Bizottság beszámolója;
d) a Szövetség rendes tagjai által beterjesztett javaslatok.
15.3. A 15.2. d.) pontjában megjelölt javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább húsz nappal benyújtották az Elnökséghez. Az e határidő után vagy a Szövetség Küldöttgyűlés helyben írásban beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a Küldöttgyűlés valamennyi rendes tag jelen van és az új napirendi pontot egyhangúlag elfogadják.
15.4. A Küldöttgyűlés ülésein meghirdetett napirendtől eltérni csak akkor lehet, ha a Küldöttgyűlés valamennyi rendes tag jelen van és az új napirendi pontot egyhangúlag elfogadják.
16. §.
16.1. A Küldöttgyűlés a hatáskörébe utalt tisztségviselő-választás során az Alapszabály 14.1. h.) pontjában megjelölt tisztségviselőket 4 évre választja.
16.2. A választást napirendre tűző Küldöttgyűlés megkezdése előtti utolsó éves rendes Küldöttgyűlés Jelölő Bizottságot választ. A jelölőbizottság köteles a Szövetség rendes tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölőbizottság jelöl és a Küldöttgyűlés jelöltként elfogad, vagy aki a Küldöttgyűlésen jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének „igen” szavazatával a jelölő listára felkerül.
16.3. A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szövetség Elnökét, Alelnökeit, majd az Elnökség tagjait, ezt követően pedig a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani.
16.4. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének „igen” szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a Küldöttgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. A második választási fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot meg nem szerzi.
17. §.
17.1. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni:
a) a Szövetség Elnökségének többségi határozata alapján, a napirend meghatározásával;
b) ha a Szövetség rendes tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri;
c) ha a Bíróság elrendeli;
d) ha a Szövetség Elnöksége vagy Felügyelő Bizottsága azt kezdeményezi;
e) ha a Szövetség elnöki és a Felügyelő Bizottság elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá, ha az Elnökség létszáma bármely ok következtében a megválasztottak több mint felével, a Felügyelő Bizottság létszáma bármely ok következtében egy főre csökken.
17.2. A Szövetség rendkívüli Küldöttgyűlésének napirendjén nem kell feltétlenül szerepelnie a rendes Küldöttgyűlésre az Alapszabály 15.2. pontjaiban előírt napirendi pontoknak és kizárólag azok a napirendi pontok szerepelhetnek, amelyeket a meghívóban feltüntettek.
17.3. Rendkívüli Küldöttgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell összehívni.
17.4. A rendkívüli Küldöttgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes Küldöttgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
VII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE
18.§
18.1. A Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, mely 5 főből áll. A Szövetség Elnöke, két Alelnöke és két tagja a jelölt funkcióra történő megválasztásukkal az Elnökség tagjává válnak. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatóak.
18.2. Az Elnökség tagja az a személy lehet, aki küldött, magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. A tisztségük ellátása során felmerült költségeket a Szövetség megtéríti.
18.3. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pontja), élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
18.4. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
18.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
18.6. Nem lehet az Elnökség tagja a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, vagy ezen személyek hozzátartozója.
18.8. Egyebekben az összeférhetetlenségre nézve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. §-ának rendelkezései az irányadóak.
18.9. Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) elhalálozással;
b) lemondással;
c) mandátum lejártával.
18.10. Az elnökségi tag halála, lemondása esetén helyére a soron következő Küldöttgyűlés választhat új elnökségi tagot.
18.11. Abban az esetben, ha két Küldöttgyűlés között az Elnökség létszáma 3 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni.
19.§.
19.1. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az Elnökség határozathozatalában való részvétel;
b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban;
c) javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, elnökségi ülés összehívására;
d) megbízás alapján a Szövetség képviselet;
e) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása; végrehajtásának ellenőrzése;
f) folyamatos kapcsolattartás a Szövetség tagjaival és szerveivel;
g) beszámolás az Elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról.
19.2. A Szövetség tevékenységét két Küldöttgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnöksége irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szerveinek hatáskörébe utalt.
19.3. Az Elnökség feladatai és hatásköre:
a) összehívja a Küldöttgyűlés, végrehajtja a Küldöttgyűlés határozatait;
b) jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az egyéb belső szabályzatait;
c) meghatározza a Szövetség éves munkatervét, esemény-naptárát;
d) meghatározza a Szövetség sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének alapelveit és figyelemmel kíséri annak végrehajtását;
e) dönt gazdasági szervezet alapításáról;
f) előkészíti a Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket;
g) kinevezi, felmenti a főtitkárt;
h) létrehozza és beszámoltatja a Szövetség munkabizottságait, kinevezi a munkabizottságok vezetőit;
i) első fokon dönt az Alapszabály 9.3. pontja szerint a hatáskörébe tartozó tagfelvételi kérelmekről, illetve a pártoló taggá történő felvételről;
j) első fokon dönt az Alapszabály 10.4. pontja szerint a hatáskörébe tartozó kizárásról;
k) elismerést alapít;
l) dönt a hiva
m) beszámoltatja a főtitkárt;
n) együttműködik a fogyatékosok sportjában, a diáksportban és a szabadidősportban érdekelt szervekkel, szakszövetségekkel;
o) képviselőket delegál az együttműködő szervezetekbe;
p) közhasznúsági jelentést készít, azt megtárgyalja és a Küldöttgyűlés elé terjeszti.
19.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével indítványozza. Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét, évenkénti munka- és üléstervét.
19.5. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó napirendekről az ülés megtartását megelőző legalább 10 nappal korábban írásban – postai úton, vagy ha arra az érintettek általános érvényű felhatalmazást adnak, elektronikus úton – az elnökség tagjait és a meghívottakat értesíteni kell.
19.6. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben, ha adatvédelmi ok vagy a személyiségi jogok védelme azt indokolja – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a nyilvánosságot az Elnökség üléséről vagy annak meghatározott részéről kizárhatja, illetve korlátozhatja.
19.7. Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Főtitkárt és a Felügyelő Bizottság elnökét.
19.8. Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés napirendjeit és a hozott határozatokat a szavazati arány feltüntetésével. A hozott határozatokról az érintett szerveket, személyeket és az állandó tanácskozási jogú meghívottakat az emlékeztető megküldésével kell értesíteni. Az Elnökség határozatait a Szövetség honlapján hozzák nyilvánosságra.
20. §.
20.1. Az Elnökség határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagjainak több mint a fele jelen van.
20.2. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. A rendes tag kizárásának kérdésében azonban az Alapszabály 10.4. pontja értelmében a jelenlevők 2/3-os többségének szavazatával, vagyis minősített többséggel dönt.
20.3. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, amennyiben a megismételt szavazás is sikertelen, úgy a kérdést elvetettnek kell tekinteni, de annak nincs akadálya, hogy egy későbbi elnökségi ülésen újra napirendre vegyék.
20.4. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van.
21. §.
21.1. Az Elnökség működéséért és döntéseiért a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. A két Küldöttgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Küldöttgyűlés előtt beszámol és intézkedéseit a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.
21.2. Az éves beszámolóját az Elnökség – a számvitelről szóló és egyéb hatályos jogszabályokban előírt tartalommal és időben – köteles a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. A beszámoló tervezetét írásban és oly időpontban kell elkészíteni, hogy azt a Küldöttgyűlés bármely tagja a Küldöttgyűlés ülése előtt 15 nappal megtekinthesse.
21.3. Az Elnökség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) az Elnökség tagjainak nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
21.4. A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A betekintés – másolatkészítés lehetőségeit illetően a jelen Alapszabály 23.6. pontjában írtakat kell értelemszerűen alkalmazni. A Szövetség köteles az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
IX. A SZÖVETSÉG ELNÖKE
22. §.
22.1. Az Elnök a Küldöttgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, a küldöttek közül 4 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a Szövetség szervezetének képviseletére önállóan jogosult. Az Elnök az Elnökség közreműködésével irányítja a Szövetség tevékenységét.
22.2. Az Elnök feladatai:
a) a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és levezetése;
b) a Szövetség képviselete;
c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
d) döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe;
e) önálló aláírási és az ügyrendben meghatározottak szerint utalványozási jogkört gyakorol;
f) a kinevezés és felmentés kivételével munkáltatói jogkört gyakorol a Főtitkár felett;
g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
22.3. Az Elnököt távolléte, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vagy más elnökségi tag helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az Elnökség ügyrendjében meghatározottan kizárólag magának tartott fenn.
22.4. A Szövetség Elnöke, Alelnökei feladataik ellátása során a Szövetség nevében járnak el, a Szövetséget az Elnök önállóan – egyedül –, az Alelnökök pedig elnökségi felhatalmazással képviseli. Az Elnököt és az Alelnököket önálló aláírási jog illeti meg.
X. A SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA
23. §.
23.1. A Szövetség szervezési és operatív feladataink ellátásáért a Főtitkár a felelős. A Főtitkár az elnökségnek alárendelten működik.
23.2. A Főtitkárt az Elnökség nevezi ki. A Főtitkár tevékenységét határozott idejű vezetői megbízással látja el, munkáját az Elnökség által jóváhagyott munkaköri leírás szerint végzi.
23.3. A Szövetség Főtitkárának feladata és hatásköre:
a) a Küldöttgyűlés és az Elnökség ülései között a testületek határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség adminisztratív és gazdasági ügyeit;
b) előkészíti az Elnökség üléseit, szervezi és összehangolja az Elnökség határozatainak végrehajtását;
c) felelős a gazdálkodási rend megtartásáért;
d) gondoskodik az elnökségi ülések emlékeztetőinek vezetéséről, őrzéséről, az érintetteknek való megküldéséről, a határozatok végrehajtásáról;
e) gondoskodik a jogszabályoknak megfelelően a Szövetség nyilvántartásainak vezetéséről;
23.4. A Főtitkár feladata a Szövetség iratanyagának ( a Szövetség és Elnökség üléseinek jegyzőkönyvei, a Szövetség közleményei, levelezése, a Szövetséghez - Elnökséghez külső harmadik személyek által intézett kérelmek, beadványok, jelzések, stb. ) kezelése, iktatása és őrzése. Az iratokat a Szövetség Irodájában kell őrizni. Az iratok nem selejtezhetők.
23.5. A Főtitkár nyilvántartást vezet a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatairól, és iratairól. Ő készíti el az Elnökség üléseiről az emlékeztetőt, amely az Elnökség határozatait is tartalmazza. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie a döntések tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyének. A döntésről szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti a Szövetség Elnöke. A Főtitkár a határozatokat az érintettekkel írásban – a jelen Alapszabályban írtak szerint – köteles közölni. A Szövetséghez és az Elnökséghez érkezett, illetőleg a Szövetség működése során keletkezett és egyéb iratokat iktatni kell, az iktatókönyvben fel kell tüntetni az irat sorszámát, érkezés/kiadás dátumát, az irat tárgyát, estlegesen az ügyintézési határidőt, illetőleg a teendő intézkedést. Az iktatókönyvet a Szövetség Irodájában – az iratokkal együtt – kell őrizni.
23.6. A Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – kivéve azokat, amelyekbe történő betekintés más, harmadik személy személyiségi jogait sértené – a Szövetség Irodájában – előre jelzett és egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A betekintés tényleges biztosításáról a Szövetség Elnöke vagy Főtitkára gondoskodik a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül. Bármely érdeklődő a reá vonatkozó szövetségi iratokról, továbbá a jelen szabályzat szerint kötelezően közzéteendő iratokról, határozatokról a saját költségén másolatot készíthet, ennek biztosításáról szintén a Szövetség Elnöke vagy Főtitkára intézkedik az e pontban – betekintés biztosítására vonatkozóan – írt szabályok szerint. A betekintőkről a hely és az időpont megjelölésével, valamint a betekintő aláírásával nyilvántartást köteles vezetni.
XI. A SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA
24. §.
24.1. A Küldöttgyűlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzésére a küldöttek közül – négyéves időtartamra – Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll.
24.2. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. Nem lehet a Felügyelő Bizottságnak elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Szövetség elnöke vagy elnökségének tagja;
b) a Szövetséggel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
c) a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –; továbbá
d) az a)–c) pontokban meghatározott személyeknek a hozzátartozója,
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.
24.3. A Felügyelő Bizottság Elnöke a bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.
25. §.
25.1. A Felügyelő Bizottság feladata:
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése;
d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, ellenjegyzése;
e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése;
h) a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
i) az éves beszámoló megtartása a Szövetség rendes közgyűlése előtt;
j) végzi a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott „felügyelő szerv” feladatait.
26. §.
26.1. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.
26.2. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga készíti el. Munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet a FB elnöke határoz meg a tagok egyetértésével, erről a Szövetség Elnökségét tájékoztatja. Az ellenőrzési tevékenységhez az éves költségvetés adott előirányzatán belül, külső szakértőt igénybe vehet.
26.3. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Ezen tevékenysége során jogosult a Szövetség vezető tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, a Szövetség könyveibe, irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni. A Felügyelő Bizottság Elnöke – vagy az elnök megbízásából más bizottsági tag – a Szövetség elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.
26.4. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget vagy a Küldöttgyűlést tájékoztatni, annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés, mint intézkedésre jogosult szerv, döntését teszi szükségessé;
b) ha vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.
26.5. A Szövetség intézkedésre jogosult szervét a Felügyelő Bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte után a Felügyelő Bizottság jogosult az összehívásra.
26.6. Ha az arra jogosult szövetségi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet.
26.7. A Felügyelő Bizottság elnökét kor szerinti helyettesítési sorrendben a tagok teljes jogkörben helyettesíthetik.
26.8. A Felügyelő Bizottság működésére, az összehívására, a határozathozatal módjára, a határozatképtelenségére vonatkozó szabályozásra egyebekben az Elnökség működésére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
XII. A SZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAI
27. §.
27.1. A Szövetség Elnöksége egyes szakfeladatok ellátására – állandó és eseti – bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok elnökét, valamint a referenseket az Elnökség legfeljebb 4 éves időtartamra választhatja. A választás módját a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.
27.2. A Szövetség állandó munkabizottságai:
a) diáksport bizottság;
b) szabadidősport bizottság.
27.3. A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.
27.4. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
XIII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
28. §.
28.1. A Szövetség gazdálkodása nem nyereségérdekelt, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. Vállalkozási tevékenységet korlátozottan, kizárólag csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, de fő célkitűzéseit nem veszélyeztetve, az Elnökség döntése szerint végezhet.
28.2. A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
28.3. A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint értelmezett cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
28.4. A Szövetség befektetési tevékenységet csak a Küldöttgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat szerint folytathat.
28.5. A Szövetség vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán levő összeg),
b) készpénzre szóló követelés,
c) értékpapír,
d) ingatlan és ingó vagyon.
28.6. A Szövetség bevételei:
a) a tagdíjak, melyet a Szövetség tagjai minden tárgyév február hó 28. napjáig tartoznak befizetni a Szövetség folyószámlájára.;
b) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezetére kapott támogatás, illetve adomány;
c) vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
d) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
e) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
f) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
g) pályázat útján elnyert támogatás;
h) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.
28.7. A Szövetség kiadásai (költségei) csak céljai megvalósításával függhetnek össze. A kiadások különösen:
a) közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
28.8. A Szövetség naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet az Elnökség minden év március 31-ig terjeszt a Küldöttgyűlés elé. A megelőző év tevékenységéről az Alapszabályban meghatározott tisztségviselők legkésőbb a tárgyévet követő március 31. napjáig összehívott Küldöttgyűlésen kötelesek beszámolni. Az Egyesület a beszámolókat a hatályos jogszabályokban és jelen Alapszabályban írtak szerint nyilvánosságra hozza.
28.9. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj befizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
28.10. A Szövetség gazdálkodásának részleteire a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
28.11. A bankszámla feletti rendelkezési jogot illetően a jogszabályi és banki előírások – a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés rendelkezései – az irányadók; a bankszámla feletti rendelkezéshez kizárólag
XIV. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
29. §.
29.1. A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a Küldöttgyűlés által történő kimondásával;
b) más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülése esetén;
c) feloszlatásával;
d) megszűnésének bíróság ál
29.2. A Szövetség megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonának felhasználásáról a Szövetség Küldöttgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a Küldöttgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését a bíróság állapította meg és vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül és a fogyatékos személyek diák- és szabadidősportjának céljaira kell fordítani.
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. §.
30.1. A Szövetség Alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb, ide vonatkozó jogszabályokba foglalt rendelkezések az irányadóak.
30.2. A Szövetséget a székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba, a Szövetség működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
Ezen Alapszabályt a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének
Küldöttgyűlése a 2008. március 8-án megtartott megismételt alakuló Küldöttgyűlésén elfogadta.
Budapest, 2008. március 8.
............................................................
elnök
